2013. április 13., szombat

*Prológus*

-6 éves Nona-


" Minden egy ártatlan kis falfirkával kezdődött.."
Apa és anya a szobájuk közepén álltak és hangosan csúnya szavakat kiabáltak egymásnak. Sose láttam apucit ennyire másnak. Anya nagyon sírt és hozzá dobta a párnát apuhoz. A kis asztal alól figyeltem őket és a kedvenc macim vigyázott rám. 
- Neked mindig csak a szórakozás volt fontos! Velem már nem is törődtél. Csak a haverjaiddal meg a lányunkkal lógtál.
- Ha így gondolok, akkor inkább lelépek. Ők legalább megértenek és egyik sem olyan hárpia, mint amilyen te vagy! - apu az ajtó felé futott és anyu követte.
-  Jobb is lesz, ha elmész! Nem fogsz senkinek se hiányozni! 
Apuci még mindig csak futott, nem is nézett vissza. Az ablakból figyeltem, ahogy átsiet az úton, de jött egy kamion. Egy kamion és már nem tudott megállni.
- Apu?!!! 
...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése